Bekebelezte Mészáros Simicska agrárbirodalmát

Hetedik éve dolgozzuk fel az uniós agrártámogatások nyilvános adatait, képet adva arról, kik Magyarország legnagyobb zöldbárói és hogyan alakulnak az erőviszonyok az agráriumban. A támogatási kassza döntő része 2018-ban is az összes támogatásra jogosult felső 10%-ához, azon belül is a legzsírosabb nagygazdákhoz került. Ők a politikai-gazdasági széljárást kihasználandó céghálójuk toldozásával-foldozásával próbáltak minél nagyobb részt kihasítani a 2015 után újra növekedésnek induló, 663 milliárdos támogatási összegből. Sok dolgunk volt a céghálók aktualizálásával, ugyanis Simicska Lajos távozása komoly átrendeződéseket eredményezett. A kecskefarmjára visszavonuló ex-oligarcha 2014-ben még a legnagyobb játékos volt a szektorban. Értékes érdekeltségei Mészáros Lőrinc agrárbirodalmába olvadva lassan Csányi elsőségét fenyegetik.

Nagyobb lett a torta

A SAPS – egységes területalapú támogatás(i előleg – jav.) rendeletben meghatározott összege hektáronként 32.536 Ft (2017: 32.110 Ft), a zöldítési támogatási előlegé 18.397 Ft (2017: 17.643 Ft) volt. Az alaptámogatás + zöldítés összege hektáronként 72 ezer 760 forint volt 2018-ban. A teljes kiosztott összeg 663,5 milliárd forintra rúgott, ami mintegy 100 milliárddal több volt, mint 2017-ben – a kassza 2015 után először nőtt. A többlet főleg az előző évről áthúzódó közvetlen termelői támogatásokból, illetve a Vidékfejlesztési Program kifizetéseinek beindulásából adódott. A támogatások 80%-a származott uniós forrásból, 20%-a pedig a hazai költségvetésből. A közvetlen támogatásként 381,8 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak, ebből a területalapú támogatás (210 milliárd forint) meghaladta az előző évit.

De kikhez kerül ez a hatalmas összeg? A hazánkra nézve egyébként kedvező elosztási rendszert egyelőre nem forgatták fel, az uniós költségvetés 40%-át kitevő agrártámogatások több, mint harmada továbbra is területalapú támogatás. Az Unió deklarált célja ennek átterelése más, teljesítményalapú jogcímekre, így ma már ez 1200 hektár felett nem is jár. A legnagyobb földbirtokosoknak ez a „sapka” milliárdos kiesést okozott, ők a 2014-es csúcsév után kapaszkodnak vissza, nem is sikertelenül. A környezetterhelés csökkentése után járó zöldítés jogcímén bevezetett támogatás, amely teljes támogatástömeg 13%-a, valamelyest kompenzálta a nagybirtokosokat, ennek ugyanis nincs területnagyságra vonatkozó korlátja. A rendszer főbb támogatási formái a birtokméret alapján járnak, így nem csoda, hogy a támogatások igen aránytalanul jutnak el az agrártársadalom szereplőihez: a támogatottak felső 10%-a kapja az összes támogatás mintegy 80%-át.

FUT A SZEKÉR – Az agrárium tavaly a GDP 4,9 %-os növekedéséhez 0,2 százalékponttal járult hozzá, a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,3 %-át állította elő. 347,7 milliárd forintot fordítottak a szektorban beruházásokra. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak 4,8 %-a, 214,9 ezer fő dolgozott tavaly, teljes munkaidőben 256 ezer forintot lehetett megkeresni havonta, ez több, mint 70 ezer forinttal az országos átlag alatt van. A földterület 57 %-át művelték tavaly, az 5,3 millió hektár több, mint 4/5-én szántóföldi gazdálkodás folyt. (KSH).

Ennek fő oka a támogatási rendszer működése mellett a növekvő, állami eszközökkel is erősített birtokkoncentráció és a politikailag is befolyásos nagytőkések szektorbeli jelenléte. Néhány éve még sok szó esett a kormánypártok oldalán a kis és közepes családi gazdaságok támogatásáról valamint a több ezer hektáros, ipari tömegtermelő, monopol nagybirtokok visszaszorításáról. A földárverések nyomán ugyanakkor a mezőgazdaságban korábban ismeretlen tőkeérdekeltségek, oligarchák a szabályokat kijátszva komplett tájegységeket vásároltak fel. Ennek pontosabb feltérképezéséhez ajánljuk az Átlátszó cikkét, illetve a földárverésekről szóló aktánkat, benne Ángyán József jelentéseit. 

Az új jövevényeket nagyrészt spekulatív célok mozgathatták. Látni kell, hogy hazánkban nagy a bérelt földek aránya, a területalapú pénzekkel tehát sokszor nem a földet művelő gazdálkodók, hanem az ide befektető földtulajdonosok járnak jól, akik haszonbérbeadás céljából vásárolnak fel egyre több mezőgazdasági területet. A földre alapuló vidéki foglalkoztatás és a vidék „népességmegtartó ereje”, mint stratégiai célok helyett a NER-ben a mezőgazdaság egy piaci szektor, ahol a nagykutyák érdekei érvényesülnek. Ezt olajozzák az uniós agrártámogatások is, ráadásul az agrárpolitikai reformtervek sem vennék el a tagállamok szabadságát a támogatási rendszer kialakításában és bizonyos közösségi célok (pl. fenntarthatóság) elérésében, így a közvetlen, területalapú támogatások jövője (faramuci módon a termelők jövedelembiztonságára hivatkozva) garantált. Ahogyan az alábbi ábra is mutatja, a valódi haszonélvezők a szektor felső 10%-a, közülük is a legnagyobb gazdálkodók, így elemzésünkben rájuk koncentrálunk.

Jó év a nagyoknak, Simicska kapitulált

Az alábbi ábrán a legtöbb támogatást megszerző tulajdonosi körök összes, területalapú és zöldítés után járó agrártámogatásai láthatók. A számok könnyebb megérhetőségéért feltüntettük háromezer hektár szántóföld 2018-as átlagárát, ez egy Velencei-tónyi terület. A legnagyobb mezőgazdasági birodalmak öt-hatszor ekkora területet birtokolnak. Kalkulációnk szerint a tavalyi jó év volt Magyarország két leggazdagabb tőkésének (Csányi, Mészáros), akik egyben az agrárium legfontosabb zöldbárói is. De toplistánk többi szereplője is gyarapítani tudta agrártámogatásai összegét. Simicska Lajos viszont, aki 2014-ben még a valaha volt legnagyobb összeget markolta fel, hárskúti kecskefarmja kivételével mindent eladott, így búcsút intett a listánknak.

Csányi Sándor: 4,8 milliárd forint támogatás

A vágóhídjai és 35 ezer hektáros birtoka mellett integrátorként is tevékenykedő bankár a legfontosabb figura a magyar mezőgazdaságban. Csányi tavalyi 4 milliárdos támogatását 800 millióval tudta növelni részben a szentesi Hungerit baromfifeldolgozó megszerzése (300 millió), részben nagy cégei gyarapodása révén. Sokan Csányit sejtik a Bige László műtrágyagyárára helyeződő hatósági nyomás mögött, ami mutatja, van még hová terjeszkednie tőkésnek a magyar agráriumban.

Mészáros Lőrinc: 3,6 milliárd

Mészárosnak a tavalyi a terjeszkedés éve volt. Tavaly augusztusban Nyerges Zsolt közvetítésével megszerezte a Simicska-agrárbirodalom javát (Mezort), így minden valószínűség szerint az ország legnagyobb földbirtokosává vált (a területalapú támogatásokból az ő cégei kapták a legtöbbet). Ezzel együtt még nem lökte le a feldolgozóiparban erős Csányit az agrárium trónjáról, a bankár egy jóval szervezettebb, jövedelmezőbb cégbirodalmat tulajdonol. A 2018-as Mezort-támogatásokat már Mészároshoz számolva (a cég élére ifj. Mészáros Lőrinc került) a cégháló a tavalyi támogatási összeg több, mint háromszorosát szerzi meg. A korábbi hűbéres birtokainak megkaparintása mellett szinte minden cégben növekedtek a bezsebelt támogatások, amik további földterületek megszerzésére utalnak. Mészáros egyébként már nemcsak itthon, de Erdélyben is jelentős földterületeket birtokol. A hálóban nem tüntettük fel Mészáros Jánost, Lőrinc szintén közbeszerzésekben utazó öccsét aki mintegy 33 millió forintnyi agrártámogatást kapott tavaly. 

Hogyan kell elképzelni egy ekkora agrárbirodalmat? Mészáros Lőrinc talán nem is tudja napi ügyes-bajos dolgai mellett, de hozzá tartozik 6 ezer tehén, 53 ezer sertés és 240 ezer tojó (60 millió tojás!). Agrárcégei tavaly bő 4 milliárd nyereséget hoztak össze, de vannak veszteséges vállalkozásai is: 391 milliós mínuszt hozott össze a fegyverneki gabonatermelő, a Kunhalom Agrária, és veszteséges volt a bicskei Aranka Malom Kft. is. Az idei hálón még nem látszik, de jövőre is lesz dolgunk Mészárossal: több, mint 40 cégét holdingba szervezte (vagyonkezelője a Talentis Agro). Tartozik ide Demjántól szerzett balatoni borászat, tokaji, etyeki, somlói szőlő, korábbi Leisztinger- és Simicska-cégek. A 2200 állandó és idénymunkást foglalkoztató cégcsoport éves árbevétele 22 milliárd Ft. (24.hu) 

Hunland (Janssen-család): 2,16 milliárd

A Pest megyei földprivatizáció egyik nagy nyertese volt a 30 éve hazánkba telepedett, a magyar politikai elithez mindig közel helyezkedő holland Janssen család. A Bugyi környékén gazdálkodó, a szigetszentmiklósi stadiont és Szijjártó Péter futsalcsapatát is szponzoráló Hunland cégcsoport idén már toplistánk harmadik helyére ért föl. A Hunland nem kispályás, orosz állami pályázatokon is indul, a zászlóshajó Hunland-Trade árbevétele még a 2018-as visszaesés ellenére is bőven 100 milliárd feletti.

Bódi család: 1,914 milliárd forint

A 6.000 hektáron gazdálkodó, főleg állattenyésztő hajdúnánási Tedej mögött álló Bódi-család szépen gyarapodott tavaly, bár a dobogóra így sem fért fel. A bonyolult cégháló egésze közel kétmilliárdos támogatást szerzett, benne a második legtöbb, Mészáros Lőrincet közelítő területalapú támogatást – ennek oka a cégháló szétaprózottsága lehet. A család Bódi Lászlóhoz tartozó ágánál új cégeket tüntethettünk fel, melyek takarmány-, gabona- és vetőmag-termeléssel foglalkoznak. A Bódi-érdekeltségekről az Abcúg közölt tavaly érdekes cikket. 

Nem fért fel a képzeletbeli dobogóra a belga állattartó Peter Claessens (a képen) és családja sem. Ők is a leggazdagabbak közé tartoznak itthon, ehhez jön az 1,7 milliárdos agrártámogatás, amit dél-somogyi cégcsoportjukhoz tudtunk kötni. Ez a tavalyi összeg duplája. Gyarapodó állatállományuk 2000 tejelő tehenet és 8000 kocát számlált tavaly, ennek megfelelően náluk a területalapú és zöldítésből származó támogatás aránya kisebb volt, ők főleg (nemzeti) vidékfejlesztési támogatásokat és termelési támogatásokat szereztek, például kocatelep építésére. Ezzel együtt a földárverésen ők is bevásároltak néhány éve, ami meglátszik a területalapú pénzek növekedésén. Egymilliárdos támogatási összeg fölé jutott tavaly a GSD csoport is. A befolyásos csapathoz Helmut Gsuk német gazdálkodó mellett magyar partnere, Dorogi Árpád, Zsira polgármestere és Zászlós Tibor, az állattenyésztő szakmai szervezet elnöke, NAK alelnöke sorolható. A céghálót rekonstruálva elválni látszanak Dorogiék és Gsuk útjai: Gsuk kiszállt a GSD Agrárból, Dorogi a Béta Agroból és a GSD-Pigből. Retró honlapjukon erről nem írnak. Még mindig jelentős zöldbáró az MSzP-közeliként elkönyvelt Leisztinger Tamás, akihez 958 millió forint agrártámogatást kapcsolhattunk. Leisztinger lavírozására jellemző, hogy megvette a Népszavát, de jelentős pénzeket tol a diósgyőri fociba. 2015-ben még az élen volt, azóta számos agrárérdekeltségétől megvált és a volt élettárs, Tüttő Kata édesanyja is kikerült a céghálóból.

200 millió forinttal növelték támogatásaik összegét a nyíregyházi képviselő és tejesgazda Helmeczyné dr. Pál Gabriella körüli társaságok. 2018-ban 945 millió forint támogatást szerzett a Farmtej-csoport. Az ismert ügyvéd felesége tulajdonos és vezérigazgató az Ibránytejben és a Farmtejben, ami utóbbihoz még a Zöld Bárók és a Ketchup Hungary Kft.-k tartoznak. 822 millió forint agrártámogatásra volt jogosult a Leisztingertől két éve két nagy agrárcéget megszerző mezőtúri Bihari Gábor. Ő 100 millió forinttal növelte 2018-ban támogatásai összegét. változás. Nem lehet elégedetlen 660 milliós támogatásával a felcsúti Flier János és családja. A napokban egy egészen vadnyugati károkozási történettel összefüggésbe hozott család szintén Leisztinger egy korábbi cégével kapaszkodott fel a toplistán. Flierékről – akik a hírek szerint Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a földjeit is kezelik – itt olvashatsz bővebben. Csak az összehasonlítás okán tüntettük fel idei listánkon Simicska Lajos bukott oligarchát. A politikának hátat fordító Simicska kecskefarmja miatt 53 millió forint támogatásra volt jogosult a tavalyi évben.

Nem került listánkra, de kiterjedt magyarországi agrárérdekeltségekkel rendelkezik a korrupciós ügyei miatt a viták kereszttüzébe került cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, aki a második leggazdagabb ember Csehországban. Az Agroferten keresztül Babišé a 80 milliárd feletti árbevételű bábolnai IKR, mely az érdekeltségébe tartozó cégeken keresztül 360 milliónyi agrártámogatást kasszírozott tavaly. Csányi KITE-je mögött az IKR a második legnagyobb agrárintegrátor hazánkban. Babišé ezek mellett a közismert győri cég, a tartóskenyereket előállító Ceres is, kiskunfélegyházi üzeme pedig nemrég 1,7 milliárdos támogatást kapott a kormánytól egyedi döntéssel (EKD). További érdekesség a 2018-as adatokból, hogy az állami PR-bizniszből kibukott Csetényi Csaba Affiliate Network Kft.-je összesen 732 millió Ft támogatást kapott „VP-M20.2-MNVH Technikai segítségnyújtás” jogcímeken, tulajdonképpen pályázati formában, de egy PR-beszerzésre, a nem túl ismert Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat népszerűsítésére.

Az uniós agrártámogatások elosztása mindenhol aránytalan, de a magyar felső tized 78 százalékos részesedése nehezen magyarázható. Nem megváltoztathatatlan adottság, hogy csak a nagyok lehetnek sikeresek a külpiacokon, az egymással összekapaszkodó, szövetkezetekbe tömörülő kicsik nem, de környezeti, foglalkoztatási szempontok is szólhatnak a támogatások arányosabb, a gazdálkodókat és nem a földbirtokosokat célzó elosztása mellett. A nagy gazdák azonban ott sündörögnek („kávéznak”) a politika körül, így nem meglepő, hogy a rendszer nem változik a kárukra. Miközben a magyar mezőgazdaság elemi érdeke, hogy 2020 után is érkezzenek támogatások az uniós kasszából, az már kevésbé egyértelmű, az-e az egyetlen üdvözítő út, ha ez a pénz továbbra is a forráshiányosnak éppen nem nevezhető, milliárdos keveseket és kiváltképp hazánk két dollármilliárdosát segíti.