Ugrás a tartalomhoz

Viharos évek után beállni látszik a zöldbárók rangsora

Az elmúlt években a politikai hátszéllel rendelkező szereplők komolyan megkavarták a sorrendet a zöldbárók toplistáján, ám 2019-re úgy tűnik, kialakult az új status quo. A Simicska-cégeket magába olvasztó Mészáros-birodalom azonban egyelőre nem ért Csányi nyomába. A kormányfőhöz közeli vállalkozók (Mészáros, Flier) a birtokpolitikával és a klientúra átrajzolásával segített, gyors növekedés után 2019-ben stagnáltak, bár a Gallicoop 2020-as, sokakat meglepő felvásárlása azt mutatja, hogy Mészárosék terjeszkedése ezzel még nem ért véget. 2019 sikeres év volt a külföldi tulajdonú, illetve a szakmai szervezetekbe beágyazott szereplőknek (Claessens, GSD), akiknek az agrártámogatások a politikai tőkéseknél nagyobb jelentőséggel bírnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy ők ne keresnék a döntéshozók kegyét. A támogatási kassza közel 80%-a tavaly is az összes támogatásra jogosult felső 10%-ához, azon belül is a legzsírosabb nagygazdákhoz került. Az agrártámogatások jelenlegi rendszere stabilizáló hatással bír a meglévő ágazati struktúrára, hiszen érdemi, társadalmi haszonnal kecsegtető átalakítások és beruházások nélkül, a cégháló toldozásával-foldozásával is megszerezhető a több támogatás. Mutatjuk, hogyan lesznek a gazdagok és tőkeerősek még dominánsabbak az agráriumban. 

A vizsgált 2019-es évben a Vidékfejlesztési Hivatal által közzétett adatok alapján az agártámogatások teljes összege 801.717.198.842 Ft volt. Ez nominálisan a legnagyobb összeg 2010 óta, melynek oka a vidékfejlesztési pénzek ciklus végi kipörgetése mellett a forint gyengülése is. Immár a második évben nőtt a teljes kiosztott összeg. A több, mint 800 milliárd sokféle támogatásból tevődik össze, de jellemzően (82,7%-ban) uniós forrásból jön. A két legnagyobb összegű, legtöbbeket elérő uniós támogatási forma egyaránt bővült: a területalapú támogatás 40 milliárddal, a zöldítés 66 milliárddal lett több. Értelemszerűen tehát a SAPS – egységes területalapú támogatási előleg rendeletben meghatározott összege 2019-ben hektáronként 33.485 Ft (2018: 32.536 Ft), a zöldítési támogatási előleg 18.946 Ft (2018: 18.397 Ft) szintén több, mint előző évben volt. A támogatások körülbelül negyede irányult vidékfejlesztési intézkedésekre – ezekhez pályázatok révén lehetett hozzájutni.

Bár már ebben az uniós ciklusban is történtek lépések a támogatási rendszer aránytalanságainak mérséklésére azáltal, hogy a területalapon járó pénzekre 1200 hektár felett felső “sapkát (capping) vezettek be, néhány év alatt a legnagyobb nagybirtokosok cégbirodalmaik átrendezésével így is hozzájutnak a korábbi nagyságrendű összegekhez. Továbbra is alapvetés az agrártámogatások elosztásánál, hogy egy szűk körhöz vándorol a támogatások döntő része. Ennek oka a  támogatási rendszer működése mellett a növekvő, állami eszközökkel is erősített  birtokkoncentráció és a politikailag is befolyásos nagytőkések szektorbeli jelenléte. Az ő lobbierejük döntő tényező lehet abban a tekintetben, hogy az agrárkassza inkább tűnik egy aránytalan újraelosztó mechanizmusnak, mintsem tudatos és átlátható társadalom- és közpolitikai célok eszközének.

2019. évi agrártámogatások eloszlása decilisenként
Infogram

Néhány éve sok szó esett a kormánypártok tájékán is a kis és közepes családi gazdaságok támogatásáról, valamint a több ezer hektáros, ipari tömegtermelő nagybirtokok visszaszorításáról. A földárverések nyomán ugyanakkor a mezőgazdaságban korábban ismeretlen tőkeérdekeltségek, oligarchák a szabályokat kijátszva komplett tájegységeket vásároltak fel. Ennek pontosabb feltérképezéséhez ajánljuk az Átlátszó cikkét, illetve a földárverésekről szóló aktánkat, benne Ángyán József jelentéseit. Az új jövevényeket nagyrészt spekulatív célok mozgathatták. Látni kell, hogy hazánkban nagy a bérelt földek aránya (a használt területek kb. 42%-a), a területalapú pénzekkel tehát sokszor nem a földet művelő gazdálkodók, hanem az ide befektető, nem szükségszerűen mezőgazdasággal foglalkozó földtulajdonosok járnak jól, akik haszonbérbeadás céljából vásárolnak fel mezőgazdasági területeket. A gazdálkodónak járó agrártámogatás a bérbeadók által kért árat is növeli, a bevétel pedig ezután más ágazatokban kerül befektetésre.

A földre alapuló vidéki foglalkoztatás és a vidék “népességmegtartó ereje”, mint stratégiai célok helyett a NER-ben a mezőgazdaság egy piaci szektor, ahol a nagykutyák érdekei érvényesülnek. Faramuci módon a termelők termelési- és jövedelembiztonságára hivatkozva lényegében egy, a gazdasági és hatalmi viszonyokat konzerváló rendszer működik, ami többletbevételhez juttatja a zöldbárók jól menő cégeit. Az agrárpénzek nem alanyi jogon járnak, ám az állam nem töri magát, hogy ezeket a százmilliárdokat eszközként használva egy környezeti és társadalmi értelemben is fenntarthatóbb agráriumot teremtsen, utalva itt a környezeti szempontokon túl például a szektorban dolgozók rohamos elöregedésére. Tényleges állami ösztönzőket főként a nemzeti kasszából nyújtott támogatások és hitelek teremtenek (terelve a gazdálkodókat például a munkaigényesebb állattenyésztés felé). A nagyobb részt kitevő uniós támogatásoknál a lehívás tervezhetősége van előtérben, bár a kisebb szereplők számára ma is sok gondot jelent az adminisztráció.

A kiszámíthatóság válságos időkben előnyös, de az ágazat hosszabb távú versenyképességére nincs jó hatással. A valódi üzleti siker sokszor nem a ma támogatást hozó “alaptevékenységhez”, hanem az ahhoz kapcsolódó melléktevékenységhez kötődik (pl. agrárturizmus, vetőmagtermelés). A következő időszak nagy kérdése, hogy az új, várhatóan soványabb uniós költségvetés és a megnövelt tagállami mozgástér a támogatási rendszerek kialakításában hoz-e elmozdulást valamilyen karakteresebb, számonkérhetőbb agrárpolitika irányába. Az agrárkérdésekben az utóbbi időben újra megszólaló Lázár János egy korábbi, 2014-es nyilatkozatát idézve: “ez az utolsó lehetőségünk arra, hogy a vidéken zajló, nagyon negatív társadalmi folyamatokban ezeket a forrásokat az eddigieknél igazságosabban, méltányosabban, jobban, hatékonyabban használjuk föl”. A Csányi Sándorral többször összezörrenő Lázár azonban 2018-ban parkolópályára került, “csak” a mezőhegyesi mintagazdaság vezetője, bár újabban egyre többször tűnik fel, éppen agrárpolitikai víziókkal.

hazánkra nézve kedvező elosztási rendszer legfőbb összetevője továbbra is területalapú támogatás, de az Unió deklarált célja ennek átterelése más, teljesítményalapú jogcímekre. A legnagyobb földbirtokosok a hazánkban is bevezetett területalapú “sapka” milliárdos kiesést okozott, ők a 2014-es csúcsév után kapaszkodtak vissza, sikerrel. A környezetterhelés csökkentése után járó zöldítés jogcímén bevezetett támogatás, amely teljes támogatástömeg 19%-a, valamelyest kompenzálta a nagybirtokosokat, ennek ugyanis nincs területnagyságra vonatkozó korlátja. A rendszer főbb támogatási formái tehát ma is birtokméret alapján járnak, így nem csoda, hogy a támogatások igen aránytalanul jutnak el az agrártársadalom szereplőihez: a támogatottak felső 10%-a kapja az összes támogatás mintegy 80%-át. Fontos azonban látni, hogy az alább bemutatott cégcsoportok nem mind rejtenek nagybirtokosokat: milliárdos összegű támogatások gyűjthetők össze állattenyésztéshez kapcsolódóan, területalapú támogatások nélkül is.

2019. évi agrártámogatások jogcímenként
Infogram

NÉGYEZERREL KEVESEBBEN DOLGOZTAK TAVALY AZ AGRÁRIUMBAN – 2019-ben (részben az időjárással magyarázható okokból) a mezőgazdaság hozzáadott értéke a nemzetgazdasághoz mérséklődött, ezáltal a GDP növekedési ütemét (4,9%) érdemben nem befolyásolta. Az agrárium a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 3,5%-át állította elő. A beruházások 4,0%-át, 420 milliárd forintot fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére, reálértéken 8,5%-kal nagyobb összeget az egy évvel korábbinál. A munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak 4,7%-a, 210,7 ezer fő dolgozott az agrárszektorban. A létszám egy év alatt mintegy 4 ezer fővel csökkent. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (havi 293 ezer forint) 14%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest (bár még mindig 20%-kal elmarad az országos átlagtól). 2019-ben emelkedésnek indultak a termelői árak – ez a tendencia 2020-ban is folytatódott. Az ágazat üvegházhatású gáz kibocsátása 2013-tól folyamatosan növekszik, 2010-hez viszonyítva 24%-kal emelkedett. Ennek egyik oka lehet a szarvasmarha-állomány dinamikus növekedése. (KSH).

Agrártámogatások cégcsoportonként 2019
Infogram
A következőkben bemutatjuk a legnagyobb támogatási összegeket bezsebelő céghálókat. A csúszka elhúzásával összehasonlíthatod a hálókat és az összegeket a 2018-as eredményekkel.

Csányi: Az OTP-vezér céghálójában nem volt nagy mozgás, a hálóba csak egy, a fő cégcsoporttól különálló gerdei cég került be, amit a sajtóban már korábban hozzájuk kötöttek, de most először kap támogatást (Galina Investment Kft.). Ezzel Csányiék csekély visszaesést könyvelhettek el a támogatás összegében, ám fontos kiemelni, hogy Csányi így is magasan a legtöbb támogatást zsebeli be és pozícióját tovább erősíti, hogy agrárintegrátor cége is van (KITE), ami ugyan támogatást nem hoz, de 12,5 milliárd forint osztalékot termel.

Mészáros: A felvásárlások után nagy átrendeződés zajlott le a céghálón belül: a Simicskától megszerzett cégcsoport a többi agrárcég mellé, a Talentis csoport alá tagozódott be, Simicska Mezortja 2019 szeptemberében megszűnt. Jól teljesített a – legutóbb vadászház-építésével a hírekbe bekerült – Lajta-Hanság: 4,2 milliárd forint árbevételt és 543 millió forint adózott eredményt mutatott ki, ami messze jobb az előző öt év teljesítményénél: korábban egy évben sem érte el a forgalom a 3,8 milliárd forintot, a nyereség pedig 65 és 310 millió forint között mozgott. Mindezek mellett Mészáros a Talentis Agro-n keresztül bezsuppolta a Kartali Zrt.-t, aminek két leánytársasága is kapott jelentősebb összegeket (Gödöllői Tangazdaság Zrt. 300 millió, a Kiskartali Dámtenyésztési Bt. 9,8 millió forint támogatást kapott). Mivel ez a tranzakció tavaly ősszel zajlott le, még a 2019-es számok közt nem szerepeltetjük ezen összegeket. A Talentis Agro jól teljesített tavaly: 20 milliárd feletti bevételt és 4 milliárdos nyereséget termelt a felcsúti vállalkozónak. Mások mellett mintegy 8%-ban Mészáros is tulajdonosa az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nek, amely bár nem sorolható Mészárosék birodalmához, de a takarékszövetkezetek integrációjához sok szálon kötődik ő is. Mindez azért érdekes, mert az MTB az agrárium fontos hitelezője, illetve maga is több, mint 2 milliárd forintnyi támogatással szerepel az Agrár Széchenyi Kártyával összefüggésben. 

Mészárosék látszólag “családi vállalkozásként” lettek a második leghatalmasabb agrárbirodalom urai, ám Mészáros Lőrinc és Kelemen Beatrix válása nem fogja felkavarni az erőviszonyokat. A cégadatok alapján úgy néz ki, mintha a feleség is felerészben tulajdonos volna, valójában azonban az egykori gázszerelő van nyeregben. A 24.hu írta meg, hogy a Talentis Agro részvényesi gyűlésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy bár a házaspár mindkét tagja alapító részvényes, de Kelemen Beatrix mindössze 47 részvénnyel rendelkezett, a férj viszont 1197 részvénnyel szavazhatott. A másik központi agrárcégben, a Búzakalász 66-ban pedig idén júliusban megszűnt Kelemen Beatrix érdekeltsége. Jelen elemzés azonban a 2019-es évre vonatkozik, így az ő érdekeltségeit is tartalmazza az ábra a Mészáros-családnál.

Claessens Peter Szijjártó Péterrel a Claessens cégcsoport érdekeltségébe tartozó TBZ Táp Kft. 3,1 milliárd forintból épülő takarmánygyártó üzemének bokrétaavatóján. MTI/Kovács Márton

2019 egyik legnagyobb nyertese a folyamatos növekedésével a képzeletbeli dobogóra fellépő belga állattartó Claessens-család. Ők is a leggazdagabbak közé tartoznak itthon, ehhez jön a magyar adófizetők jóvoltából az a 2 milliárdnál is több agrártámogatás, amit dél-somogyi cégcsoportjukhoz tudtunk kötni. Magyar adófizetőket írunk, mert náluk a területalapú és zöldítésből származó támogatás aránya kisebb volt, ők főleg (nemzeti) vidékfejlesztési támogatásokat (állatjóléti támogatás) és termelési támogatásokat szereztek. Ezzel együtt a földárverésen ők is bevásároltak néhány éve, ami meglátszik a területalapú pénzek növekedésén.