A nagyon gazdag magyar gazda-milliárdosok nagyon sok pénzt kapnak az Európai Uniótól
Az előző évekhez hasonlóan 2014-ban is Csányi Sándor, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei taroltak az agrártámogatások kiosztásánál. Csányi és Simicska érdekeltségei különböző jogcímeken közel 6-6 milliárd forintnyi agrártámogatásban részesültek.
Tájkép
2014-ben összesen 424 ezer esetben 208 ezer cégnek, egyéni gazdának, magánszemélynek osztott ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal valamilyen agrártámogatást. Valójában ennél kevesebben osztozhattak az agrárpénzeken, ha figyelembe vesszük az összeérő tulajdonosi szálakat, az egy címre bejelentett cégeket, magánszemélyeket. Becslésünk szerint így nagyságrendileg 80-100 ezer egyéni vagy társas vállalkozás, magánszemély/család részesült a mezőgazdasági támogatásokból.
A tavalyi támogatások kifizetésére nagyságrendileg 726 milliárd forint állt rendelkezésre. A teljes keretösszeg 83 százalékát az uniós támogatások fedezték. A legtöbben (43%) területalapú támogatásban részesültek. Az egy hektárra jutó „elméleti” területalapú támogatás összege 70 442 Ft volt, de a tényleges kifizetés ennél kevesebb lett, mivel a termelők 2014-ben is túligényelték a 4,829 millió hektáros hazai bázisterületet. Azonban a 2013-as évhez viszonyítva így is mintegy 10 ezer forinttal többet kaptak az igénylők hektáronként, hozzávetőlegesen 69 000 Ft körüli összeget.
A támogatások eloszlása – a korábbi évekhez hasonlóan – 2014-ben is egyenlőtlen képet mutatott (ez idéntől változni fog). A támogatási rendszer haszonélvezői a nagybirtokok, a támogatottak felső tíz százaléka kapja ugyanis a támogatások több mint 80 százalékát (ők összesen 574 milliárd forinton osztoztak). Ezzel szemben például az alsó húsz százalék részesedése nem éri el összesen a fél százalékot sem. A kiosztott támogatások átlagértéke egyébként hozzávetőlegesen 1 millió 700 ezer forint.
A 100 legnagyobb gazdaság, vállalkozás illetve két közintézmény nagyságrendileg 81 milliárd forintot kapott (ez a támogatások több mint 10 százaléka). A legnagyobb kedvezményezett cégcsoportok nagyjából ugyanazok, mint az elmúlt években:
Zöldbárók
Ha visszaosztjuk a területalapú támogatások összegét az egy hektárra jutó támogatások összegével, nagyjából megbecsülhetjük, hogy mekkora földek után kapnak támogatást a kedvezményezettek. Az alábbi ábrákkal szeretnénk érzékeltetni a legnagyobb birtokok nagyságát.
A Simicska-Nyerges agrárbirodalom 5,949 milliárd forint támogatáshoz jutott (Mezort Rt. és a Ceglédi Mérnők Zrt. alá tartozó cégek), ami 750 millió forinttal több mint a megelőző évben. A közel 6 milliárdból a területalapú támogatásuk 1,71 milliárd forintot tett ki, ami 110 millió forinttal haladja meg a 2013. évit (vélhetően a nagyobb hektáronkénti támogatási összegnek köszönhetően). A fennmaradó 640 milliós plusz az agrár-környezetgazdálkodási támogatás-növekedésből jött össze (úgy, hogy közben az állattartó telepek korszerűsítésére kapott támogatások 830 millió forinttal csökkentek 2013-hoz képest).
Csányi Sándor és az érdekeltségeibe tartozó cégek, illetve családtagjai 2014-ben összesen 5,944 milliárd forint agrártámogatásban részesültek (2013-ban 4,997 milliárd Ft-ban). A tárgyévi területalapú támogatásuk összesen 1,95 milliárd forintra rúgott, ami több mint fél milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbi értéket – itt jelentős területszerzés lehet a félmilliárdos növekedés elsődleges mozgatórugója. A másik félmilliárdos növekmény az „Öntözés, melioráció, vízgazdálkodás” jogcímen kapott támogatásokból adódik a Bonafarm csoport esetében (közben náluk is az állattartó telepek korszerűsítésre adott támogatások csökkenése miatt jelentős támogatás-kiesések figyelhetőek meg).
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára 2014-ben is a Forráscsoport, azaz Leisztinger Tamás érdekeltségei kerültek 3,787 milliárd forinttal, amelyből 42 százalék a területalapú támogatás (1,6 milliárd Ft.) aránya. A Forrás csoport agrárbevételei így 670 millió forinttal nőttek egy év alatt. Megjegyzendő, hogy esetükben a területalapú támogatás összege 21 millió forinttal csökkent, azaz vélhetően kisebb nagyságú földterület után kaptak 2014-ben támogatást mint egy évvel azt megelőzően. Gazdát cserélt több cég is a Leisztinger birodalomban, sajtóhírek szerint azonban az új tulajdonos Studió-V. Kft. is a nagyvállalkozó érdekeltéségébe tartozik.
A Hód-Mezőgazda Zrt. a Harsányi család kapcsolódó érdekeltségi köreivel együttesen 2,505 milliárd forint mezőgazdasági támogatást kapott tavaly, amiből 806 millió forintot tett ki a területalapú juttatás (32%). Ez a 2013-as teljes támogatási szinthez képest jelentős növekedést mutat.
Az ötödik legtöbb agrártámogatást realizáló csoport a Tedej Zrt. (Tedej cégcsoport és a Bódi család érdekeltségei) összesen 2,163 milliárd forinttal, amelyből a területalapú támogatás 453 millió forintot tett ki. A Tedej csoport 2013-hoz képest 210 millió forint támogatási mínusszal zárt, azonban a területalapon kapott agrárpénzek esetükben nőttek, mintegy 89 millió forinttal.
A többi érdekcsoport és cég agrártámogatása a kétmilliárdos összeghatár alatt szóródott, azonban kiemelendő, hogy a legmagasabb támogatási összegeket kapók között – a fenti csoportokhoz tartozók mellett – megtalálható minden olyan cég, amelyet az első Orbán-kormány, illetve Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt privatizáltak.
Állam
A támogatottak körében kiemelt helyen találhatók az állami cégek, intézmények is. Kétmilliárd forintot meghaladó támogatásban részesült az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (2,2 milliárd Ft.), amely teljes egészében „Állati hulla ártalmatlanítása” jogcímen került hozzájuk. Komoly összegek vándoroltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (1,6 milliárd Ft. – főként állatbetegségek megelőzésére, felszámolására), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (1,45 milliárd Ft.), a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához (1,4 milliárd Ft. – elsődlegesen tájékoztatási tevékenységre).
A 2014-ben jelentős támogatási összeghez jutott még a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (1,6 milliárd Ft. – területalapon és agrár-környezetgazdálkodásra), a Kiskunsági NP (765 millió Ft.), a Hortobágyi NP (718 millió Ft.), a Körös-Maros NP (670 millió Ft.), a Fertő-Hanság NP (581 millió Ft.). A nemzeti parkok kapcsán azonban megjegyzendő, hogy a többi támogatása (Aggtelek, Balaton Felvidéki, Őrségi, Duna-Ipoly, Duna-Dráva, Bükki) együttesen alig eléri a 600 millió forintot.
Barátok, rokonok
Tavalyhoz képest több helyen változott az Orbán Viktorhoz közeli felcsúti személyek agrártámogatása. A polgármester, Mészáros Lőrinc és az érdekeltségébe tartozó cégek (Aranykorona Zrt., Búzakalász 66 Kft.) esetében összességében, elsőre csökkenés figyelhető meg: 88 millió forinttal kevesebb agrártámogatást kaptak mint egy évvel korábban – 330,6 millió Ft-ot 2014-ben. A csökkenés oka az Aranykorona Zrt. körül keresendő: 2013-ban külön 135,5 millió forinthoz jutottak állattartó telepek korszerűsítése címen, amelyet ismételten nem nyertek el 2014-ben. (Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy Mészáros L. tavaly sertéstelepet épített Alcsútdoboz határán – Búzakalász 66 Kft., amihez 350 milliós uniós támogatást kaptak és egy másikat is vásárolt Csákvár és Vértesboglár között, továbbá vett Bicske mellett egy 280 hektáros, dombos területet kis tóval – ezek után majd idéntől tudja felvenni – a sertéstartás esetén megemelt – támogatásokat.) Az említett csökkenés mellett azonban a területalapú folyósítások értéke Mészárosék esetében messze meghaladta a 2013-as szintet, 225 millió forintot tett ki – köszönhetően a polgármester földszerzéseinek.
Az Orbán-családhoz szintén közel álló Flier-család esetében több mint 100 millió forinttal növekedett a mezőgazdasági támogatás teljes összege: ez 2014-ben 276 millió Ft-ot jelentett, melynek mindössze 21 százaléka volt területalapú támogatás. A 276 millió forintból 226 millió forintot tettek ki az „állattartó telepek korszerűsítése” jogcímen elnyert összegek, ugyanerre 2013-ban „csak” 118 milliót kaptak (s itt sem lehet elfeledkezni arról, hogy Flierék is átadtak 2014-ben egy állattartó telepet, amire további 430 milliót kaptak a Darányi-terv segédletével.)
A miniszterelnök rokonságává vált Tiborcz család esetében a növekedés nem számottevő, mintegy 2,6 millió forinttal kaptak többet mint 2013-ban.
.
| 2014 | 2013 | |||
| összes agrártámogatás | ebből területalapú | összes agrártámogatás | ebből területalapú | |
| Mészáros Lőrinc és érdekeltségei: | 330 559 228 Ft | 225 432 443 Ft | 418 839 782 Ft | 194 881 088 Ft. |
| Aranykorona Zrt. | 184 907 106 Ft | 119 709 304 Ft | 312 093 909 Ft | 95 833 066 Ft |
| Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. | 118 360 189 Ft | 78 530 653 Ft | 68 163 558 Ft | 60 680 022 Ft |
| Mészáros János | 14 610 602 Ft | 14 610 602 Ft | 13 779 105 Ft | 13 779 105 Ft |
| Mészáros Beatrix | 6 475 613 Ft | 6 376 166 Ft | 6 201 042 Ft | 5 986 727 Ft |
| KORONA-ALBA Kereskedelmi Kft. | 6 205 718 Ft | 6 205 718 Ft | 13 174 103 Ft | 13 174 103 Ft |
| Junek Nikolett | – | – | 5 428 065 Ft. | 5 428 065 Ft. |
| Flier család ebből: | 275 974 125 Ft | 49 628 401 Ft | 169 601 289 Ft | 39 953 037 Ft |
| Flier János | 233 935 147 Ft | 7 895 023 Ft | 124 419 536 Ft | 6 213 477 Ft |
| Flier János | 20 573 451 Ft | 20 573 451 Ft | 30 474 168 Ft | 19 070 975 Ft |
| Flier Nikolett | 5 797 277 Ft | 5 797 277 Ft | – | – |
| Flier Tamás | 3 819 132 Ft | 3 819 132 Ft | 3 667 191 Ft | 3 667 191 Ft |
| Flier Péter | 3 019 411 Ft | 2 752 811 Ft | 2 704 842 Ft | 2 704 842 Ft |
| Flier Tamás | 2 626 230 Ft | 2 587 230 Ft | 2 460 027 Ft | 2 421 027 Ft |
| CSUTI Farm Kft. | 6 203 477 Ft | 6 203 477 Ft | 5 875 525 Ft | 5 875 525 Ft |
| Tiborcz család ebből: | 16 259 080 Ft | 16 039 277 Ft | 13 365 754 Ft | 13 365 754 Ft |
| Tiborcz Eszter Zsuzsanna | 14 163 635 Ft | 13 943 832 Ft | 13 365 754 Ft | 13 365 754 Ft |
| Tiborcz István Ferenc | 2 095 445 Ft | 2 095 445 Ft | – | – |
A Magyar Narancs több cikkében is foglalkozott Lázár János nagybátyának juttatott támogatásokkal. Gyapjas Károly cégei (Gorzsai Zrt, Gorzsai Takarmánytermelő Kft.) 2014-ben összesen nagyjából 676 millió forint támogatáshoz jutottak, ebből a területalapú támogatások 185 millió forintra rúgnak.
A Jövő
Idén megváltozik az agrártámogatások rendszere, ez jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat, a támogatások elosztása igazságosabbá válhat. A nagygazdák szerint károkat fog okozni az új rendszer. Bizonyos méretkategória felett a nagy területen gazdálkodó agrárgazdasági vállalkozások korlátozásokra számíthatnak, míg a kisebb területen gazdálkodók, főként az állattartók és a kertészeti tevékenységgel foglalkozók számára új lehetőségek nyílhatnak.
A vonatkozó kormányhatározat szerint az egységes területalapú támogatási rendszer keretében – közösségi jogszabályi előírások alapján – új elemként kerül bevezetésre a támogatás-átcsoportosítás (degresszió) rendszere, amely szerint egy adott évre a mezőgazdasági termelőnek nyújtható egységes területalapú támogatás maximális összege 176 000 euró (kb. 53 millió Ft) – kb. 1200 hektárra számított összeg – lehet, az ezt meghaladó összeg elvonásra kerül. Továbbá, ha egy adott évre a mezőgazdasági termelőnek nyújtandó egységes területalapú támogatás összege meghaladja a 150 000 eurót (kb 45 millió Ft) – de nem haladja meg a 176 000 eurót –, akkor az egységes területalapú támogatás 150 000 eurót meghaladó része a 150 000 eurót meghaladó rész 5%-ával csökkentésre kerül. A támogatás teljes megvonása – az előzetes számítások szerint – hozzávetőlegesen 500 nagygazdaságot érinthet. Ezek a gazdaságok adják egyébként a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy negyedét (600 milliárd forintot) és legalább 60 ezer embert foglalkoztatnak.
Az izgalmas kérdés tehát az, hogy miként fogja befolyásolni a támogatási rendszer átalakulása a mezőgazdaság működését? Hiányozni fognak-e a nagygazdaságoknál az elvont támogatások, képesek lesznek-e a kistermelők érdemben hozzájárulni a mezőgazdaság fejlődéséhez. Természetesen az se volna meglepő, ha számos nagygazda megpróbálná kijátszani az új szabályokat… Jövőre majd erről is beszámolunk.